Csörög a vekker
Csörög
az órád, ébredsz, útrakelsz,
kell a dohány, bért kapsz, nem vitás!
Hazamész késon, bámulsz, nem nevetsz,
pár üveg sör, semmi más.
Mert újra
csörög a vekker, ó az utak is várnak,
megint siet a reggel, az emberek járnak,
már nem véd a hajnal fény.
Törekedj
arra, hogy nyakadon fej legyen,
a fejeden fül, hogy hallgass engemet.
Szemekbõl olvass, fontos az érzelem,
napirend-élet nem lehetsz!
Mert újra
csörög a vekker, ó az utak is várnak,
megint siet a reggel, az emberek járnak,
már nem véd a hajnal fény.