Egyedül
Élek,
figyelnem kell a világra,
érzem, lelkemben tombol a tél.
Mindig szükség van egy igaz társra,
úgy hittem, az én szavam éppen elég.
De félek, a magány gyõz le engem.
Egyedül
járom a várost,
fáradt a mozdulatom.
Hidegen néz rám sok ember,
mert nem érzik át a hangulatom.
Szótlan
utcai fény figyel engem,
a csend titokban elmond mindent.
Látom, nincs aki hallgat a szóra,
s bennem nincs aki rendet teremt!
De félek, a magány gyõz le engem.
Egyedül
járom a várost,
fáradt a mozdulatom.
Hidegen néz rám sok ember,
mert nem érzik át a hangulatom.