Lázadó lelkiismeret
Lázad
a lelkiismeret,
ne félj, ha nem hisznek neked.
Felemelt kezek, megriadt szemek.
Rád tör a félelem, vigyázz, mert eltemet!
Ne várj, ha senki nincs veled,
ne félj, ha ijeszt a képzelet!
Hideg éjjelen, mért van melegem?
Mért fáj a szó, ha mondani szeretem?
Kint a sorsom, bent a kín, érzem én!
Ne kérj, ha nem adnak neked,
ne hagyd, ha támadnak emberek!
Ködös ég alatt, ne légy áldozat!
Hited csak a szív, mert szeretni még szabad!
Kint a sorsom, bent a kín, érzem én!